Mama, mit is jelent a megnevezés? Talán szavakban le sem lehet írni. Egy biztos pont az ember életében, a legmegbízhatóbb elem a családban. Mindig ott van, amikor kell, mindig segít. Óriási szeretetével összefogja az egész családot. Rá mindig lehet számítani. Ha egy hideg téli estén egy forró tejeskávét kortyolna az ember, vagy ha éppen valami komoly problémának a megoldásában van szükség a támogatására. Mindig megtalálható, bármikor fordulhatunk hozzá. Szeret minket! És mi is Őt!
Így a Mama elvesztésével egy óriási űr marad az ember életében. Nem lehet már többet leszaladni hozzá, nem lehet többet enni a leveséből, nincs már nekünk. Nem lehet többet hallgatni a történeteit, tanulni Tőle. A legbiztosabb támaszunkat veszítjük el.
MAMA
Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.
Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.
Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.
Nagyon szeretlek Mama! Nyugodj békében!
